Instagramm
 
RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA VIDEÓK LETÖLTÉSEK
 
 

Őszi kalandok a Pusiano tavon

 
Az indulás
Október 6-át írtunk, az őszi horgásztúránk kezdetének napján. A kiszemelt víz nem volt más, mint a nagy kiterjedésű észak olaszországi Lago Di Pusiano tó, ahova az utóbbi években rendszeresen ellátogatok. Péntek este barátommal, Tomival bepakoltunk a kocsiba és útnak indultunk, hogy legyűrjük az előttünk álló 1000 km-es utat.
 
A kezdetek a 10-es álláson
Szombat reggel fél nyolckor már a vízparton voltunk. A horgászjegy kiállítása után, - miközben a hajót vártuk, (horgászhelyek nagy része csak hajóval közelíthető meg) örömmel tapasztaltuk, hogy a természet a szebbik arcát mutatja az előző évekhez képest. Szikrázó őszi napsütés, szélcsend és 18-19 Celsius fokos víz fogadott bennünket, ami nagyon ígéretes erre a tóra. Szerencsénkre az időjárás előrejelzés a következő hétre is hasonlóan kellemes időt jósolt. Fél tízre már a 10-es horgászhelyen voltunk. Elkészítettük a tábort és a szerelékeket, majd délután megkerestük a jónak vélt helyeket. Este hét óra körül már a felcsalizott szerelékek is a vízben voltak.
 
 
Az idei túrára két nagy kedvencemet a RED FORCE és a TOP FORCE bojlikat vittem magammal 24 és 30 mm-es méretben. Ezeket az attraktorban bővelkedő bojlikat a megjelenésük óta kiemelt sikerek mellett használom, így a bizalmam a csalik felé természetesen ezúttal is 100% volt. A bojlik mellé nagy mennyiségű magkeveréket is vittünk, ami zömében főtt, enyhén édesített tigrismogyoróból és kukoricából állt.
 
 
Szerelékem egyszerű volt az iszap végett. A szokásosnál picit hosszabb kb. 30 cm hosszú és 30 lbs erősségű bevonatos előkezsinórból, valamint 2-es méretű horogból állt, - egy kevés ólompasztával lesúlyozva.
 
Gyors eredmények
Nagy meglepetésünkre már az első éjszaka sikerült pontyot fogni, aminek a súlya 13 kg felett volt! A következő napon is fogtunk egy - egy halat, aminek nagyon örültünk, hiszen ekkora vízterületen az első 24 óra elteltével három darab ponty nem rossz kezdésnek, ugyanis nem szokott ezen a vízen ez ilyen gyorsan menni...
 
A bonyodalom…
Nagyon élveztük a nyugalmat, a horgászatot, nem győztünk betelni a csodás tájjal, amikor a napközbeni órákban látogatókat kaptunk.  A helyi rendőrség illetőiről először azt gondoltuk, hogy csak egy sima rutin ellenőrzés lesz. Először csak olaszul magyaráztak folyamatosan, aztán nagy nehezen hajlandóak voltak angolul is beszélni velünk és közölték, - másnap reggelre el kell, hogy hagyjuk a horgászhelyet.  Az oka az volt, hogy ahol vagyunk, az a hely már nem létezik és a partrész olasz közterület. (Mint utólag kiderült ezt a tógazda is nagyon jól tudja…) Hirtelen nem tudtuk mire vélni a dolgot, hiszen nem saját tetszésünk szerint választottuk ki a helyet, hanem maguk a halőrök mutatták meg. Hamarosan megjelent a tógazda is, aki mást nem tudott, mint felajánlott két új helyet. Finoman szólva is nagyon csalódottak voltunk és nem tudtuk mi tévők legyünk.
 
Irány a 15-ös állás
Aztán hosszas tanakodás után elfogadtuk az egyik helyet. Gondoltuk lesz, ami lesz, haza nem megyünk, így hát MEGPRÓBÁLJUK. Nem volt könnyű a döntés, hisz nagyon szépen kezdetek az etetések beérni, és a hely mellett szólt az is, hogy viszonylag nem kellet hosszat húznunk. A felajánlott helyen már előzőleg horgásztunk és a legnagyobb hátránya akkor is az volt, hogy a szerelékeket óriási távolságra kell bejuttatni. Másnap reggel gyors táborbontás és pakolás következett.
 
 
Az új helyen ismét táborépítés, újra bójázás stb. stb. Ezen a szakaszon a bójáimat három különböző távolságban raktam le, ami utólag visszagondolva is nagyon jó taktikának bizonyult. A legközelebbit 370 méterre a középsőt 440 méterre, míg a legtávolabbit 620 m-es távolságban helyeztem el. Mindezt 9 és 13,5 méteres mélységek között.
 
A taktika: Nagy alapozás főtt maggal…
A három bója köré, a különböző mélységekben az első nap egy jó nagy területre beszórtam az összes főtt magkeveréket, ami legalább 70-80 kg-ot jelentett (!), illetve bójánként ritkásan elszórtam még 3-4-kg bojlit is. Amint az alapozással megvoltam eldöntöttem, hogy innentől már kizárólag csak bojlival fogok etetni. Tudtam, hogy ha rá találnak az etetéseimre a pontyok ezeknek a bojliknak nem fognak tudni ellenállni. A szerelékeimet az etetések szélétől kb. 10-15 m-re helyeztem el, melyeken dupla 24 mm-es és 30 mm-es bojlikat kínáltam fel. A kezdeti bonyodalmak ellenére nagyon bíztam benne, hogy sikerül a tó pár szebb lakóját majd a fényképező elé csábítani néhány fotó erejéig, hisz a kedvenc csalijaim még soha nem hagytak cserben. Az első napokban fogtunk pár pontyot, 13 és 15 kg között, ami nagyon jó jelnek mutatkozott az új helyet illetően is.
 
 
Érkeznek a nagyok
Szerda délben megszólalt a legtávolabbi bójámhoz behúzott bot kapásjelzője. A szélcsendes időben jó tempóban közeledtem halhoz és éreztem, hogy ez már egy szebb példány lesz, ugyanis iszonyatos erővel küzdött. Csak jó néhány perc elteltével sikerült megszákolnom az első testesebb tövest, aminek a súlya meghaladta a 18 kg-ot. Gyors fotózás és mehetett is vissza a vízbe. A következő időszakban jórészt 12 és 15 kg közötti pontyokat szákoltunk. A jócskán hallisztes - fűszeres és belachanos Red Force bojli egyre jobban és jobban kezdte adni a halakat. Péntek délben, néhány órával a csalik frissítése után épp a feszített víztükröt csodáltam, amikor újból füstölős kapásom volt, - ezúttal a „közeli” bójámról.
 

A halhoz érkezve éreztem ez még az előzőnél is nagyobb lehet, ugyanis hosszú percekig a fenék közelében tartotta magát, és mint egy gőzmozdony úgy húzta a 3 m-es csónakomat. Úgy 10-12 perc elteltével aztán óriási buborékok jelentek meg a kristálytiszta vízben. Ekkor éreztem először, hogy a hal kezd veszíteni végre az erejéből, ugyanis sikerült egyre feljebb és feljebb kényszerítenem.  Újabb 2-3 perc elteltével aztán teljesen elfáradt és sikerült megszákolnom. Ekkor tudatosult bennem igazán, hogy a csodás ponty bőven 20 kg felett lesz. A horog tökéletesen akadt a 30 mm-es bojlival is. A halam pontos súlya 22,50 kg volt! Abban a pillanatban nagyon boldog és elégedett voltam.
 

A fotózás után már teljes nyugalomban csaliztam újra a „vörös erővel”, hisz az álmom már teljesült. Azonban az, hogy a hátralévő időben mi vár még ránk, azt akkor még nem is sejtettem... Nem túlzás azt állítanom, hogy közben a pontyok Red Force bojli függőek lettek. Egymás után érkeztek a testesebbnél testesebb pontyok a csalira. Az pedig külön öröm volt látni, hogy szinte folyt belőlük Robin Red-es csali a mérlegelések alkalmával. A következő két napban ismét két elismerésre méltó pikkelyest tudtam a matracra fektetni. Az egyik ponty egy híján 20 kg volt, míg a következő reggelen érkezett társa alatt 20,40 kg-on állt meg a mérleg.
 
 
Talán bátran állíthatom, hogy ez volt a horgász pályafutásom egyik legjobb túrája, ugyanis a 12 nap alatt több mint 40 db. pontyot sikerült fognunk. A vége felé már a környező állásokról is sorban érkeztek hozzánk a különböző nemzetiségű horgászok, hogy közelebbről is láthassanak egy - egy szebb pontyot és, hogy érdeklődjenek minek is köszönhető a kiemelt tevékenységünk.
 
Összegzés:
A különböző távolságokon elhelyezett bójázás nagyon jó taktikának bizonyult, hisz a túrán tisztán látszott, hogy az eltérő napszakokban más - más mélységeket és távolságokat járták a pontyok. A kezdetben beszórt nagy mennyiségű főtt mag szintén sokat segített abban, hogy a pontyokat, ezen a több mint 500 hektár nagyságú tavon a csalinkhoz vezessük. A túrán társamnak, Tominak sikerült megdöntenie egyéni rekordját egy gyönyörű, 25,20 kg-os töves személyében. Nem fogtunk kisebb pontyot 10 kg-nál. 3 db. hal súlya meghaladta a 20 kg-ot, 3 db-é pedig a 19 kg-ot! A túra során 15 db. ponty súlya volt nagyobb, mint 15 kg....! 
 
 
Ez a horgászat számomra ismét bebizonyította, hogy egy jó taktikával, magas minőségű és beltartalmú csalikkal, valamint kellő kitartással és némi szerencsével még egy ilyen nehéz, nagy kiterjedésű vízen is lehetünk kiemelten eredményesek. Október 20.-án reggel az őszi túránk véget ért. Pakoltunk majd megérkezett értünk a kishajó, ami kivitt bennünket a kocsikhoz. A kifelé tartó úton Tomival - széles mosolyok között nyugtáztuk, hogy a kezdeti bonyodalmak ellenére ez bizony tényleg egy iszonyat jó túra volt.
 
 
Minden pontyhorgásznak hasonló, élményekben gazdag sikeres túrákat kívánok!

Üdv: Horsy Zoltán (SK)
S-Carp Product Team
 
RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA INFORMÁCIÓK KIEMELT PARTNEREINK VIDEÓK LETÖLTÉSEK Cookie