RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA VIDEÓK LETÖLTÉSEK
 
 

Visszatérés a bányatóra

 
Rekordhalam megfogása után mondhatni napi szinten figyelemmel kísértem a meteorológiai előrejelzést, hogy mikorra várható egy újabb frontos idő. Sajnos az előző hetekben hőmérsékleti csúcsokat döntött a hőség és köztudott, hogy ez nem kifejezetten ideális a kapitális pontyok elejtésére.
 

A 15 napos meteorológiai előrejelzés először június 19-én a 24-ei hétre jósolt erős lehűlést, viharos széllel, valamint jelentős mennyiségű csapadékkal. Úgy éreztem eljött az én időm, így hát 23-án vasárnap délelőtt nagy reményekkel felkerekedtem, hogy az 5 napos várható hidegfrontot minél eredményesebben kihasználjam és lehetőleg pár szebb fotóval gyarapíthassam a fotóalbumom képeit. A déli órákban megérkeztem a nagy kékség partjára és most a táborhelyemet az egyik félsziget csücskében állítottam föl. Ez több száz méterrel messzebb volt attól a helytől, ahol a rekordhalamat fogtam.  A tó egy teljesen más oldalán helyezkedett el, így kíváncsi voltam itt mennyire lesz sikeres majd mind a csalim, mind az etetési taktikám. Korábban már radarral feltérképeztem az itteni mederviszonyokat és elég jó markáns töréseket találtam a 6,80 m-es mélység mellett. Az első nap radarozással és alapozó etetéssel telt. Etetésem részét frissen a tóvízben főzött tigrismogyoró, kukorica, valamint kevés pellet, és az előző túrából megmaradt fagyasztott Worm Force és G.L.M. bojli képezte, - úgy 15 kg mennyiségben. Teendőim végeztével szerelékeimet az etetett helyek mellé 10-10 méterre behúztam éjszakára. Reggelig két kisebb halat sikerült fognom, az egyik 4 míg a másik 7kg körüli lehetett. Június 24-én a délelőtti órák még melegek voltak, de északnyugat felől egyre összefüggőbb felhőzet jelent meg az égen, jelezvén az időjárásban hamarosan beálló gyökeres változást. Délutánra a szél egyre erőteljesebb lett és a vízen tarajos hullámokat korbácsolt, majd egy órával később az eső is megeredt. Örültem az időjárásban történő jelentős változásnak, és bíztam a szél erejében, hogy a felső 28 C fokos vízréteget az alsóbb, hidegebb víztömeggel összekeveri, ami aztán a nagyobb testű halak táplálkozására is pozitív lesz.
 

A hétfői napon még pár kisebb pontyot sikerült fognom, más említésre méltó dolog nem történt. A múltkori túrámból jól bevált taktikát alkalmaztam.  Az etetett helyektől oldalirányban 20 méterre elhúztam szerelékeimet, és csökkentettem a magok-pelletek mennyiségét. Ahová a horogcsalimat tettem már csak 10 szem 24 mm-es bojlit etettem, a hajszálelőkén felkínált csalim mellett.
(Taktikám részeként azért tartom fontosnak a nagyobb mennyiségű etetést a horogcsali közelségében, mert véleményem szerint egy több mint 200 hektáros tavon a 6 és 7 méter mélységben horgászva, az 1-2 szem bojli csak véletlenszerű halakat eredményezhet. Úgy gondolom a nagyobb mennyiségű etetésen táplálkozó kisebb méretű pontyok felkelthetik nagyobb fajtársaik figyelmét, de mivel köztudott, hogy a nagyobb halak nem szívesen mennek be a boly közepére táplálkozni, - mert óvatosak - ezért véleményem szerint a közelben cirkálnak, és ekkor nyeri el értelmét a taktikám.) Az évek folyamán már több szép fogást köszönhetek ennek az etetési stratégiának. Kedd reggel közvetlen ébredésem után - immár a szeles és borongós, erősen frontos időben - egy kellemes hangra lettem figyelmes az éjszakai hallgatás után. Az egyik jelzőm erőteljes húzós kapással jelezte, az újabb ismeretlen érdeklődőt. Negyed órás fárasztás után egy gyönyörű szép aranysárga tükröst fényképeztem, amelynek súlya 16,70kg volt. Az eső a fárasztás végére olyan intenzíven szakadt, hogy a csodaszép tükröst egy rövid ideig még fogságban tartottam, hogy pár jó képet készíthessek vele. Miután az eső elállt, jött a gyors fotózás, majd természetesen útjára bocsájtottam a szépséges halat. Egész nap maradt a borús, esős idő, amit ideálisnak gondoltam, de sajnos csak kisebb halakat tudtam fogni. A szerdai napomat is mind halfogásban, mind az időjárásban az előző nap jellemezte.

Csütörtökön úgy gondoltam, hogy kitartok a hét elején - az alapos radarozással - kiválasztott helyeim mellett, de a végszerelékeimet még messzebb húzom el a főetetéstől. Ezzel egy időben egy intenzívebb felkínálási módhoz folyamodva a frissen fagyasztott csali bojlimat vastagon Mussel & Spirulina horogpasztával vontam be. Ennek a felkínálási módnak hamarosan egy csodaszép, 18,10 kg-os tükröst köszönhettem, amelyet csak a bő 20 perces fárasztás
után tudtam fotózásra bírni. Az időjárás délutánra lassacskán naposra fordult, de nem sokáig élvezhettem a jó időt, mert beesteledés előtt óriási fekete felhőzet húzódott a tó fölé, amelyből hamarosan intenzív felhőszakadás zúdult a nyakamba. Sátorernyőm alatt állva őszintén bevallom hangosan ki is mondtam: - csak most el ne húzza-, mert tudtam, hogy annak bőrigázás lenne a vége. Szinte a kis monológot magamban még be sem fejeztem,  és mondhatni kis híján felrobbant a kapásjelzőm. Az erőteljes kapással jelentkező ellenfelem, egy ruhában történő zuhanyzást tervezett nekem... Ahogy a botra ráemeltem, és az orsó fékén keményítettem, egyből egy nagyobb ellenállást éreztem és titkon bíztam benne, hogy túrám haláért kell bőrig áznom. A szokványosnak picit sem mondható fárasztás közben néha arra gondoltam, hogy milyen hatalmasak azok a természeti erők, amelyek sokszor segítenek hozzá egy-egy szebb hal megfogásához és, hogy mi emberek mennyire ki vagyunk szolgáltatva ezeknek az elemeknek. A fárasztás első harmadára, mikor már egész biztos voltam benne, hogy egy termetesebb hallal hozott össze a jószerencse, rendesen élvezni kezdtem a tomboló szélben, villámlásban és szakadó esőben zajló fárasztást. Most igazán fanatikus érzés kerített hatalmába.
 

Bő 25 percbe tellett mire a testes halat végre a vízfelszínre tudtam kényszeríteni, majd egy határozott mozdulattal megmerítettem. Gyorsan lemérlegeltem, és nagyon boldog voltam mikor láttam, hogy ha csak kicsivel is, de átlépi a bűvös 20 kg-os határt. A zömök tükrös súlya egész pontosan 20kg és 30dkg volt! Nagyon örültem a gyönyörű és egészséges, nem mindennapi körülmények között fogott halamnak, amelyet egy markáns törés aljából a 6,5 méteres vízmélységből fogtam. A csali ismét egy szem fagysztott 24mm-es G.L.M. & Anchovy bojli volt, amit a G.L.M. & Spirulina paszta használatával tettem még hatékonyabbá. A vihar elvonultával a halat pár jó fotó után visszaengedtem otthonába, melyben a vízhőfok már csak 22 C fokos volt. Tehát a többszöri viharok és a szél alaposan összekeverték az alsó és felső vízréteg hőfokát ami ismét bebizonyította, hogy kiemelkedően kedvez a halak étvágyának. Tudván, hogy nem sok van hátra a markáns hidegfrontból, és a tervezett horgásztúrámból is csak másfél napom maradt, boldoggá tett a tudat, hogy ismét három testesebb halat tudtam becserkészni. A nagyobb halak szintén az etetéstől távol majd 25 méterre, míg a kisebbek, amiből összesen 14 darabot fogtam, az etetett hely közeléből jöttek. Szombaton, ahogy a meteorológiai előrejelzés ígérte, elkezdett melegedni az idő és a felhőzet is elvonult. Az utolsó napon még 2 darab 10kg körüli halat sikerült fognom, de nagyon jó élményekkel távoztam ismét a nagy kékség partjáról!

Mihics Péter

S-Carp Product Team
RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA INFORMÁCIÓK KIEMELT PARTNEREINK VIDEÓK LETÖLTÉSEK Cookie