RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA VIDEÓK LETÖLTÉSEK
 
 

Sohasem késő. Szezonzáró pontyhorgászat...

 
Szezonzáró pontyhorgászat december elején
 
Egy félreeső vízen, fagypont körüli hőmérsékleten eltöltött sikeres hosszú hétvége méltó búcsú a halktól és az évtől egyaránt. Különösen, ha nem magában horgászik az ember, s így már a parton van kivel megosztani a friss élményeket…Ilyenkor még a havazásért is fohászkodni szoktunk.

   Már javában novembert írtunk mikor, amikor elhatároztam, hogy az egész éves munka és hajtás után, ha törik, ha szakad, de párnapos horgászatra még elmegyek. Szeretek egyedül horgászni, ám gondolva a késő őszi kora téli, hideg ködös napokra, nem beszélve a négy órakor leszálló sötétségről, kiváltképp örültem, hogy ketten leszünk. Túraötletemmel ugyanis először Ákos barátomat kerestem meg, - aki bár viszonylag messze lakik a kiszemelt tótól - igent mondott a felkérésemre.
 
November 29-ei indulásunkat azonban sajnos beárnyékolta egy tragédia: két nappal korábban elvesztettük a család imádott négylábúját – Mázlit, így érthető volt társam számára is, hogy hiába vártam már nagyon, mégis kedvetlenül indultam neki a rövid túrának….
 
Csütörtök reggel megérkezve a határ menti „angol stílusú” horgásztóhoz elégedettem könyveltem el társam pozitív véleménynyilvánítását. A csodálatos környezetben lévő, nem túl nagy, átlagban 2-3 méter mélységű víz neki is rögtön megtetszett, jóllehet a partot övező, vízre hajló fák és bokrok már rég lehullatták leveleiket. Amikor pár mondatban ecseteltem Ákosnak a tulajdonos által rendkívül szigorúra szabott horgászrendet, valamint azt, hogy hosszú évek óta nincs telepítés és egy viszonylag szűk körű tagság által féltve őrzött, nagyon rafinált és sokat látott pontyokat kell becserkészni, még izgatottabb lett. A délelőtti órákra már állt a tábor és egy alapos Marker úszóval történő meder feltérképezés után kezdődhetett a rakétával való etetés. A taktikánk az volt, hogy elvégzünk egy nagyobb központi etetést a parttól kb. 60-70 méterre, ahova 2-2 bottal fogunk horgászni, míg a harmadik szerelékünket mindketten egy viszonylag nyugodtabb - az etetéstől távol eső - részen fogjuk felkínálni, mindössze néhány szem 14mm-es fagyasztott bojli társaságában. A víz már csak 3,5-4 Celsius fok volt, ezért kiemelt hangsúlyt fektettünk arra, hogy a lehető leghatékonyabb csalogatóanyaggal próbáljuk evésre ösztönözni a halakat.
 
                    ÉTVÁGYFOKOZÁS

A rakétába a következő keverék került: főtt chilis kendermag némi kukoricával kiegészítve, a rendkívül jól és gyorsan oldódó 6mm-es Special carp pellet, néhány szem fagyasztott 14mm-es bojli, és mindez nyakon öntve két, a hideg vízben is szenzációsan hatékony attraktorral, a kender olajjal és az Extreme Red fűszeres-májas étvágyfokozóval.  Úgy 2-3 kg-nyi keveréket juttatunk be a marker úszóval megjelölt területre, ahol érzéseink szerint a medret viszonylag vastagabb rétegben fedte az iszap.  
 
Kora délutánra a borús hideg idő ellenére a nap is kibújt a sötét felhők közül, de ereje már sajnosnem volt elég ahhoz, hogy kissé javítson a közérzetünkön. Délután három óra elmúlt mire minden botunkat precízen felcsaliztuk. Természetesen igyekeztünk az extrém körülményekhez igazítani, mind az előkék vastagságát, mind a horgok nagyságát. Egyöntetűen arra a véleményre helyezkedtünk, hogy a lelassult életvitelű pontyokat lehetőleg minél kisebb csalikkal és horgokkal kell becserkésznünk a zord időjárásban.
 
Miközben a korai sötétség kezdett a tájra szállni örömmel láttuk, hogy az etetett terület környékén, valamint a jobb oldali - a túlpart irányába dobott és csak pár szem bojlival etetett - botom környékén egy-két óvatos pontyfordulás mutatkozik. Este hat óra után a levegő már csak mindössze 1 Celsius fok volt, ezért társammal bevackoltunk magunkat hálózsákjaink melegébe és így folytattuk az ilyenkor szokásos eszmecseréket. Jócskán elmúlt tíz óra, mikor a jobbos összeállításom jelzőjének a hangjára riadtunk. Míg a sátorból a botomhoz értem, halam folyamatosan húzta orsómról a zsinórt. Elsőre meg is lepődtem, hogy mennyire harcias ellenfelem a hideg víz ellenére! Folyamatosan oldalazott és közben több méter zsinórt nyert; kellett majd 10 perc a párás ködös éjszakában mire a parthoz kényszerítettem és megszákolhattam. Jöhetett a gyors mérlegelés, melynek eredménye: 14,55 kg. (Igyekeztünk pár éjszakai fotót készíteni a halról, de a nagyon sűrű köd miatt sajnos, - és ez csak idehaza derült ki, - használhatatlanok lettek a fotók.) Gyorsan újracsaliztam, visszadobtam a szerelékemet, dobó csöveztem rá pár szem 14mm-es bojlit és visszabújtunk sátrunk „melegébe”. Éjfél után még sikerült két 10 kg feletti halat fognom ugyanazzal a botommal, míg a magos-pelletes etetésről egy 9,80 kg-os tükröst. Ákosnak ezen az éjszakán sajnos csak egy óvatos ejtős kapása volt, ami nem akadt meg.
 
Péntek az elmaradhatatlan forró kávézással kezdődött. A hőmérő -1 Celsius fokot mutatott, így kimondottan jól esett a forró ital. Miközben kávéztunk és a tavat fürkésztük észrevettük, hogy a tőlem jobbra lévő öböl, túlparti vízbelógó bokrai és fái közelében egyre sűrűbben fordul, bukik egy – egy testesebb ponty. Fogtam a markerúszós botomat és igyekeztem alaposan letapogatni a fordulások környékén a mederfeneket, illetve a vízmélységet. Meglepődve tapasztaltam, hogy itt bő 30-50 cm-rel kisebb a víz és a talaj viszonylag egyenlőtlen - köszönhetően a meder oldalát és alját borító nagyméretű köveknek. Rövid töprengés után eldöntöttem, ha ott „mutatja” magát a hal, akkor ott kell horgásznom. Kissé aggasztott, hogy vajon a felcsalizott előke nem fog-e majd eltűnni a sziklányi kövek és a vízfenékre süllyedt falevelek között, ezért egyik kedvencemet a merev Stiff riggel kombinált Chody előkét vettem elő. A 6-os horog fölé csalizó selyemmel felkötöttem egy 18mm-es Ananászos pop-up bojlit és ezt dobtam be az újonnan kitapogatott túlpart közeli területre. Talán két-három rakétányi ízesített magmix és pellet keverékét juttattam a lebegő csalim közvetlen közelébe, valamint -meglehetősen ritkásan - még vagy 10-15 szem bojlit, dobócsővel. Dél sem volt, mikor nagy meglepetésünkre ez utóbbi szerelék jelzője sípolni kezdett. Egy élvezetes fárasztás után hamarosan egy szép zömök 12,40 kg-os tükrössel fotózkodhattam. Nagyon örültem, hogy a nappali órákban ilyen hamar sikert hozott a merev Chodon felkínált lebegő csali, így - egy újabb pop-up bojlival felcsalizva - nagy bizalommal dobtam vissza az iménti kapás helyére.


A kora délutáni órákban eldöntöttük, hogy a benti területre ahova 4 bottal horgásztunk egy újabb adag, kétféle ízű, ezúttal 30-40 dkg-nyi bojlit dobó csövezünk be. Igyekeztünk az etetés mennyiségét úgy behatárolni, hogy az kellően hatásos legyen az előttünk álló éjszakára, viszont a hideg víz miatt arra is figyelnünk kellet, nehogy túletessük a halakat. Nem sokkal azután, hogy besötétedett, a jobb oldali botom botomon lévő egy szem bojli gyors egymásutánban két halat is hozott. Mindkettő 10kg felettinek bizonyult, így a fagyos este ellenére is jó lett a hangulatunk. Még éjfél előtt sikerült Ákosnak is egy 11,90 kg-os hosszúkás tövest becserkésznie a májas gyümölcsös „hóemberével”. Aztánhajnalig két további - ugyancsak 10 kg-ot meghaladó - tükröst fogtunk, így túl sokat nem aludtunk az éjszaka.


A szombatunk szintén kávézással indult és a mozgalmas éjszaka után kissé megviselődve vettük tudomásul, hogy pontosan 0 Celsius fokot mutat a csalizó asztalon hagyott hőmérő. December elseje van, ne csodálkozzunk - fűzte hozzá Ákos. Készítettünk egy kiadós reggelit majd azokon a botokon, melyeken nem volt az éjszaka kapás újracsaliztunk. A lebegő bojlis szerelékemet nem bántottam, hisz azt hajnalban frissítettem, viszont a szokásos reggeli etetés miatt néhány szem 14mm-es bojlit azért a környékére csöveztem. A déli órákban Ákos egy erőteljes húzós kapásra figyelt fel a középső botján (amin ismét meglepődtem, hisz az előző néhány horgászatom alatt szinte csak és kizárólag éjszaka voltak aktívak a halak ezen a tavon); a rendet felborító tükrösnek hála nemsokára egy hibátlan 11,40 kg-os ponty fotójával gyarapodott a fogási listánk.  Ahogy telt a szombat egyre sötétebb felhők gyülekeztek felettünk. Az eget kémlelve reménykedtünk, hogy kezdjen el esni a hó, és akkor - egy pici szerencsével - hosszú-hosszú évek után lehetne egy havas tájban fotózott halas képünk.
 

Délután két óra múlt valamivel, amikor ismét a lebegő csalira érkezett egy az eddigiektől eltérő maszatolós kapás. Abban a pár pillanatban, míg a bothoz értem, újra átfutott az agyamon, hogy mennyire szokatlan itt a nappali kapás.
 
Amint megemeltem a nyelet elsőre nem éreztem különösebb ellenállást, talán csak annyit, hogy halam nagyon lomhán oldalazott jobbra, a védelmet nyújtó öböl felé. Mikor fél távon lehetett feljött a vízfelszínre, ahol úgy fordult egyet, hogy közben kint volt egy pillanatra a szája, majd alámerült és innentől a balra eső nyílt víz felé oldalazott. Jó tíz perc múlva még az előttünk lévő gyér tökösbe is próbált bele menekülni, de a horog jól tartotta, így hamarosan alátolhattam a merítőt. A meglepetés csak ekkor ért igazán, hisz alig tudtam a pontykádhoz vinni a hatalmas testet. A 6-os Korda Choddy horog a merev előkén tökéletesen akadt, épp elég volt kiakasztanom. Jöhetett a csodás töves gyors mérlegelése: a letárázott műszer pontosan 22,80 kg-ot jelzett! Majd kiugrottam a bőrömből örömömben. December első napján sikerült megfognom a 2012-es év első (és egyben utolsó) húsz kg feletti példányát! Fotókkal és egy rövid kis videóval örökítettük meg a pompás halat. Miközben visszaengedtem éltető elemébe csak arra tudtam gondolni, mennyire örömteli érzéssel ajándékozott meg ez az utolsó pillanatokban fogott fantasztikus hal.  Ahogy egyre jobban közeledett a harmadik, egyben utolsó esténk elhatároztam, hogy a benti etetésen lévő egyik botomon, előkét és csalit cserélek: egy White Secret Dumbbell pop-up bojlival fogok horgászni. Pillanatok alatt készítettem készítettem egy kevés, a PVA hálóba való vonzó Stick-mixet, ráhúztam az előkére így dobtam az etetés közepébe.
 
A hideg vízben is kellően hatékony stick mixbe a következők kerültek: 
 
Egy adag kellően hatékony 2mm-es Stick Amino pellet  Egy adag gyors oldódású 6mm-es Special Carp pellet  Az etetéshez használt és közepesen durvára darált fagyasztott bojli őrleménye 
Egy adag szenzációs vonzerővel és vízoldhatósággal rendelkező Pre-Digested halliszt  Két nagyon hatékony folyékony étvágyfokozó: a Pure Hemp oil és az Extreme -Red-   Valamint egy kevés Csili a fűszeres csípős íz eléréséhez 
 
Ákos maradt a két szem süllyedő, illetve a „hóember” csalizásnál. Amint teljesen besötétedett megeredt előbb a havas eső, ami hamarosan átment hódara és havazás keverékébe. A sátrunk fedezékében a zord időnek most kivételese örültünk, arra gondolván, ha egész éjszaka fog esni, akkor biztosan havas lesz a táj reggelre… Az első kapás viszonylag hamar megérkezett: egy bő 11 kg feletti tövest tudtam becsapni a könnyű Dumbbell csalival. Ekkor még intenzíven esett, viszont az éjszaka második kapására már megállt a havazás -Ákosnak volt ezúttal szerencséje, és amikor a fárasztás után a sötétében feljött egy tűzpiros koi a merítő előtt, csaknem kiugrott a bőréből örömében. Nem nagy, de annál csodálatosabb volt ez a különleges ponty. Az újra csalizást követően visszavackoltuk magunkat sátrunkba és hamar elszenderedtünk.
 

Vasárnap hajnalban
már épp hogy derengett, amikor ismét a benti - dumbbell lebegő csalival ellátott - botom jelzőjére riadtunk. Ahogy felvettem a botot egyből éreztem, hogy újra egy jobb hallal hozott össze sors. Rendkívül agresszíven oldalazott balra és szinte irányíthatatlan volt. Már annyira eltávolodott balra, hogy attól tartottam, a távoli partszéli fás bokros ágai közé menekül, és elveszítem. Szerencsémre egy idő után megfordult a part közelében és nagy ívben visszament a nyílt víz irányába. Kellet vagy 10-15 perc mire végre sikerült úgy kifárasztanom, hogy társam alá tudta tolni a merítőt. A csodás mintázatú hala súlyát elsőre mindketten kissé túlbecsültük, de azért a mérlegen leolvasható 18,70 kg-tól is iszonyatosan boldog voltam! Egyszerűen elképzelni sem tudtam volna szebb befejezést - a túrára szánt időnk ugyanis letelt.
 

A reggeli összepakolásunkat az eső tette nehézkessé, de egy ilyen élmény dús horgászat feledtetett minden kellemetlenséget. Végezetül csak bíztatni szeretnék minden lelkes pontyhorgászt, hogy amíg a lehetőségei engedik, horgásszon! Ha van egy kis szerencsénk, illetve alkalmazkodunk a körülményekhez, és nyitott szemmel járunk, akkor érhetünk el akár jelentősebb eredményeket is. Amint ez a rövid kis túra története is mutatja: sohasem késő.

Sági Tamás
S-Carp Product

RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA INFORMÁCIÓK KIEMELT PARTNEREINK VIDEÓK LETÖLTÉSEK Cookie