RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA VIDEÓK LETÖLTÉSEK
 
 

Egy hét pihenés és horgászat...

 
Május 26. szombat:
 
300 km-nyi utazás után megérkezünk az északi országrészben lévő tóhoz. A hetijegy megváltása után kedvesen fogadott bennünket Gábor a tógazda, aki néhány szó erejéig szépen, de nyomatékosan megkéri a jelenlévőket, a halakkal való rendkívül kíméletes bánásmód betartására. A héten a mi horgászhelyünk is a 7–es számú stég lesz, ahol előző héten Schwarcz Ákos és barátai horgásztak. Ákosék az előző héten több szép hal mellett egy igazán kapitális, pontosan 27,30 Kg-os tőpontyot is becserkésztek. A hal a hét közepén - a délelőtti órákban - az egy szem 18mm-es Pineapple Plusz lebegő bojlinak nem tudott ellenállni.

A 27.30 Kg-os hal, valamint Ákosék néhány szebb fogása az előző hétről:
 
 

Gyors pakolás és a stégen való berendezkedés után megkezdem a helykeresést. Két botomat a szemközti oldal partszéli, fás - bokros akadói elé rakom, itt a vízmélység kb. 4-4,5 méter, majd viszonylag gyorsan letörik a meder 17-20 méterre. Próbálom pontosan elhelyezni a szerelékemet erre a viszonylag keskeny padkára. Az egyik botomon a csali egy szem 18 mm-es Pineapple pop-up bojli, merev Stiff Rig előkén felkínálva. A másik botom nem messze kerül az elsőtől, annyi különbséggel, hogy a bokrok előtt itt kicsit mélyebb a víz. A csalim egy szem 22mm-es Worm Force dumbbell bojli és egy 15mm-es Pineapple lebegő bojli. A harmadik botom a gerincre kerül, egy törés oldalába, itt 17m-ről 8-9 méterre emelkedik a meder.
 

Mire minden a helyére kerül kora este lesz. Kedvesem közben egy ízletes grillvacsorát készít, melynek elfogyasztása után nyugovóra térünk. Valamivel éjfél után a gerincre lerakott botom jelzőjének a hangjára riadok. Az ejtős kapás után sajnos mire a hal fölé érek az egy közeli akadóba menekül, és leakad. A szerelékemet sikerül épen kiszabadítanom, így még a csónakban újracsalizok és a stégre visszaérve újra beélesítem a botomat, majd irány a hálózsák melege.
 
27. Vasárnap: Kora este a túloldal akadói elől megmerítem az első halamat, egy 10,50 kg-os pikkelyest. Hajnali fél kettőkor újra erőteljes, húzós kapásra riadok, - ezúttal a középső, a túloldal akadói előtt lévő csalimat vette fel valami. A halat sikerül elfordítanom az akadó elől és egy rövid csónakos fárasztás után megmerítem a tavalyról már ismert „papagáj pontyomat” . Súlya ezúttal kereken 12,70 Kg. A nagy csodálkozásban és örömben a fotózás elmarad, utólag már bánom, hisz nagyon érdekes egy hal. Reggeli ébredésünkig több kapás nem jön. Délelőtt kissé beborul az ég és feltámad az északi szél. Néhány csepp eső esik, de aztán hamar eláll. A napközben érkező gyenge hidegfronttól kíváncsian várom, hogy pozitív hatással lesz-e a halak étvágyára? Délután fél kettőkor újabb erőteljes kapásra reagálok ismét a gerincen lévő csalim tetszett meg egy halnak.
 

Ahogy a bója közelébe érek, szomorúan tapasztalom, hogy a zsinórom ismét elakadt. A szerelékem viszonylag hamar kiszabadítom, de a hal már ismét nincs a horgomon. Lerakom az új szerelékemet, ezúttal viszont egy szem pop-up bojli kerül az etetés közepébe. Talán egy óra telik el és ismét megismétlődik az előző esemény. Szerelékem leakad a hal pedig sehol. Kezd kissé frusztrálni a dolog, így kb. 8-10 méterrel arrébb rakom a bójám. Estére a napközbeni északi szél délnyugatira fordul. Nem örülök a változékony időnek, hisz azt tapasztaltam, hogy a beállt idő és az egyforma széljárás eredményes igazán a tavon.
 
28. Hétfő: Hajnali két óra van, mikor a túloldali jobb szélső botomon lévő Stiff Rig előkén felkínált Pineapple pop-up bojlira érkezik húzós kapás. Amilyen gyorsan csak tudom, felveszem a kontaktust, és igyekszem - még a stégről - az akadók elől a nyílt víz felé kényszeríteni a halat. Mikor sikerül vagy 20-30 métert húznom felém a halat, csónakba szállok és indulok a hal irányába. Mire a majd 250 méteres távot megteszem, halam a tó jobb sarkában lévő akadóst veszi célba. Szerencsémre a csónakból újra tudok fordítani erős ellenfelemen és bő tízpercnyi izgalmas fárasztás után megmerítem a hosszú pikkelyest. Gyors mérlegelés, - a hal súlya kereken 15,50 kg. Kedvesem próbál az éjszaka közepén néhány fotót készíteni és mehet is vissza a hal éltető elemébe.
 

Az újra csalizás után visszabújunk a hálózsákjainkba. A következő kapásra hajnali 5-kor riadok, de sajnos a túloldalon lévő bokrok közé menekül a hal. Napközben elered az eső, és a hirtelen jött zápor alaposan lehűti a levegőt. A felhők aztán amilyen gyorsan jöttek a olyan gyorsan távoznak is és a nap ismét hétágra süt. Az eső után aztán kedvesem véletlenül felfedezi a stégünk mögötti vízbe dőlt fákon sütkérező mocsári teknősöket, akiket aztán egész héten szorgalmasan etet. 
 

Kora este a gerincen lévő botomat, úgy döntök, hogy egy másik helyre rakom. A tőlem jobbra lévő csendes öbölben egy viszonylag szűk árok húzódik, ahol a víz 8,5-9 méteres. Mögötte jó néhány fa-bokor mered ki a vízből. Etetésnek Top Force és Worm Force csalit alkalmazok egy kevés főtt vegyes maggal és 8 mm-es Trout pellettel keverve. Az új helyemen egy Combi-link előkét alkalmazok, csalinak pedig elsőként egy 22 mm-es Worm Force Dumbbell bojlit és egy fél heringes pop-up bojlit csalizok.
 
 
29. Kedd:

Hajnali fél egykor rendkívül erőteljes húzós kapás ébreszt, az újonnan lebójázott helyről. A halat elfordítom az akadók elől, viszont, ahogy a csónakkal kb. fél úton vagyok, szomorúan tapasztalom, hogy a zsinórom elakadt. Mire kiszabadítom, a zsinórt a halam kihajlítja a horgom. Eléggé bosszús vagyok, mert az akasztás után jobb halat sejtettem. Sajnos ez van, ha az ember ilyen akadós vízen horgászik Reggel fél hat táján majd felrobban, az orsóm, olyan erővel húzza valami a szorosra állított nyelető fékemről a zsinórt. Az eső csendesen csepereg, miközben amilyen gyorsan csak tudok, a hal fölé motorozok. Már majdnem beér a kb. 30 méter 55-ös előtét zsinórom, mikor érzem, hogy ismét lefűzte magát az ismeretlen ellenfelem. Érzem, hogy a hal még a horgomon van, de bárhogy igyekszem, nem tudom kiszabadítani a zsinórom. Hamarosan előkeszakadás lesz a huzavona vége. A reggeli kávézásunk után eldöntöm, hogy az erősített 4-es számú Mugga Concinental horoggal fogok horgászni. Kora délután végre megérkezik Mihics Peti barátom, aki sajnos a hirtelen közbejött elfoglaltságai miatt nem tudta szombaton megkezdeni velünk együtt a horgászatot. Az erősebb szerelék a nappali órákban jól bizonyít, hisz délután előbb egy 14,25 kg-os majd hamarosan egy rendkívül harcias 13,50 kg-os tőponttyal fotózkodhatok. 
 

Estére az újonnan lebójázott jobb oldali helyemre - ami elég jól kezdi adni a halakat - a középső botomat is ráhúzom, így az árokban egy etetésen két szerelék várja az arra járó pontyokat. Az este - Peti csatlakozásának örömére - szolid iszogatással és beszélgetéssel telik.
 
30. Szerda:

Hajnali fél egytől reggel 6 óráig beindul a partközeli 9 méteres árok. Négy kapásból négy halat megfogok - az erősített szereléknek és az új combi előkének köszönhetően. Az erősített 4-es méretű Mugga horog a KD kötéssel alkalmazva rendkívül jól akad. A halak súlya: 11,60 Kg, 10,85 Kg, 9,50 Kg és egy 12,40 Kg-os hibátlan pikkelyes, amiről készítünk egy fotót is.  A párás hajnal után a nappalt, meleg, napsütéses idő jellemzi. Az eddigi változó irányú szél végre beáll északnyugatira jelezve ezzel is egy közelgő hidegfontot érkezését. Nem sokkal ebéd után egy kb. 8,50 kg-os nyurga kerül a merítőmbe, amit még a vízen elengedek. Kora este előbb a jobbos, majd a közelében lévő középső botomra érkezik egy-egy hal. Az előbbi 13,20 Kg-os, míg a második 10,75 kg-os súlynak örvend. Nem bánom, ha sűrűn van kapás, de úgy döntök a főtt maggal való etetést elhagyom és csak pár szem bojlit szórok ritkásan az árokba. Valamivel éjfél előtt erős kapásra reagálok. A hal a nyílt víz felé tart, de örömöm hamar elszáll, ahogy a csónakból megérzem a fába tekeredett zsinór tipikus szaggatott járását. Sajnálkozva látom, hogy még az előtét zsinórom se jött be. Csak centiket tudok húzni a zsinóron, de minden egyes apró húzásnál érzem, hogy a hal még megvan. Majd húsz perc telik el mire apránként centiről centire haladva feltekerem az előtét zsinóromat is. Közben Rózsa Robi barátomra gondolok, aki mindig nagyon türelmes, ha akadóba menekül egy hala. Szinte már csak néhány méter választ el a haltól, mikor egy hirtelen pattanást érzek, és a botom kiegyenesedik. Mire kimondanám, hogy elment, újra karikába hajlik a botom és elindul a hal. Jó tíz perc kell, még mire megmerítem a halat. Mivel a két szem 18 mm-es bojli szinte sértetlen ezért visszarakom a szerelékem a kapás helyszínére és pár szem bojlit szórok a csali köré. A mérlegelésnél a kijelző 16,60 kg-ot mutat.  Jelzőmet közben újra beélesítem és irány aludni.


31. Csütörtök:

Hajnali fél kettő lehet, mikor a szorosra állított nyelető fékemet lassan, egyenletese kezdi húzni valami. Gyorsan megemelem, a botom majd ráfogok a dobra és a pattanásig feszült zsinórral próbálom kifordítani a bokrok elől a halat. Bő 10 méternyi zsinórt tekerek fel, miután csónakba szállok és indulok a hal felé. Érezve a lomha ellenállást, titkon jobb halat sejtek. Ahogy az előtétzsinórom zömét is feltekerem - a fejlámpám fényénél a tiszta vízben - meglepődve látom, hogy egy csodás tőponty szinte teljesen felúszott a csónakom aljáig. Hirtelen nem is értem mit keres a vízfelszín alatt pár cm-re a hal, hisz még alig fárasztottam. Már nyúlnék a merítőért, mikor halam hirtelen visszatör a mélybe és bő negyed órát vontatja a csónakomat. A fárasztás közben arra gondolok, hogy esetleg feljött megnézni ki is akarja a megszokott közegéből kikényszeríteni, ezért volt a furcsa viselkedés…? A kimerült halat aztán az élvezetes és izgalmas fárasztás után elsőre megmerítem. Örömmel csodálom a merítőbe lévő hatalmas testet és érzem, hogy vagy meghaladja, vagy nagyon közel van a bűvös 20 kg-hoz. Petivel egy gyors és pontos mérlegelést végzünk. A letárázott mérleg 19,85 kg-on áll meg.  Csak egy pár dekával marad el halam a húsz kg-tól, de sem magamat sem másokat nem akarok becsapni azzal, ha nagyobb súllyal könyvelem el a szép tőpontyot….Halam szép formája és színe kárpótol azért a pár dkg-ért! Hajnalig még két 8-9 kg körüli nyurgát fogok, valószínű az itteni szaporulat eredményei. Napközben Peti barátom gerincen lévő etetése is beérni látszik, hisz estig egy 14,50 kg-os, egy 8,30 kg-os és egy 11,10 kg-os pontyot mérlegel. Estére úgy döntünk, hogy Petivel helyet cserélünk, hisz észrevehetően jobban jön a hal nekem a jobb oldal felől. Én átpakolom mindhárom botom a gerincre, míg Peti akár csak én két botot rak a jobb szélső árok fái elé. Petinél az előke és szerelék ugyanaz mint nálam annyi különbséggel, hogy egyik botján ő G.L.M. Plus & Spirulina bojlival csalizik. A napot ismételtem Kriszta grillvacsorája zárja.
 

1. Péntek: A hajnali órákra Peti 4 db halat fog átlagban 10-12 kg közötti súllyal. Nekem 9 óra táján van az első kapásom a gerincről, de sajnos leakadás lesz a vége. Az északi szél napközben egyre erősebbé válik és a déli órákban egy rövidebb zivatar zavarja meg a napsütéses, de szeles időt. A zápor elállta után, nem sokkal az egy szem ananászos pop-up bojlira szaggatott kapás érkezik. A gyors kontaktusfelvétel után a viharos szélben indulok fárasztani a halam. Ellenfelem nagyon harcias a botot többször a keverőgyűrűig a vízbe húzza. Viszont a megfelelően megválasztott szereléknek, horgoknak és zsinóróknak köszönhetően nem tud ez a hal sem szabadulni. Hamarosan egy szürkés amurfarok csap fel az erősen hullámzó vízben, - így már tudom kinek köszönhető az agresszív védekezés. A viharos szél közben még a merítőmet is majdnem kifújja a csónakból, alig bírom elkapni. Jó tíz perc után aztán halam kellően elfáradva oldalára dől, én pedig szerencsére elsőre megmerítem a tajtékzó vízen. A mohó növényevő súlya pontosan 14,80 kg.
 

Az utolsó éjszakához közeledve egy kellemes evéssel és ivással töltjük az estét. Peti, most hogy a jobb oldalon horgászik, nagyon bízik benne, hogy egy szebb halat ad neki az utolsó éjszaka. Még éjfél előtt kitisztul az ég és a telihold fény e ragyogja be a fodrozódó vízfelszínt. Ahogy elérkezi, az éjfél szinte menetrendszerűen megszólal Peti jelzője. Az első hala a 9 méteres árokból egy 9,70 kg-os nyurga ponty.

2. Szombat: Hajnali négy óráig Peti nem tétlenkedik. Felváltva szólal meg hol az egyik hol a másik jelzője. Hősiesen helytáll, és minden kapást sikeresen megszákol. A nagy hal azonban csak nem akar megérkezni. Reggel hat órakor aztán hallom mérlegelő állvány felállítását, majd nem sokkal később a kijelentést - na végre egy 16 kg feletti hal. Ép hogy elrendezzük a hal utáni teendőket mikor a másik bot jelzője is megszólal. Bő negyed órás fárasztás után Peti egy 16,40 Kg-os tükrössel tér vissza a stégre. – iszonyúan jól ment, azt hittem nagyobb hangzik el a mondat Petitől. Megcsináljuk gyorsan a halakról a fényképet, aztán úgy dönt Peti hogy már nem érdemes visszahúzni, hisz eltelt a hét, rakodnunk kell. 
 

Nekem az éjszaka sajnos nem adott halt, de egyáltalán nem vagyok elkeseredve. Egy rendkívül élvezetes eseménydús hetet tudhatunk magunk mögött, annak ellenére, hogy az ecsédi tó ezen a héten viszonylag "szűkmarkúan" bánt a tavon lévő horgászokkal. De ahogy sokaknak több évébe kerül, hogy ezen a tavon egy igazán kapitális halat fogjanak, így mi is megelégedve, kipihenve és élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva tértünk haza, és alig várjuk hogy újra a csodás bányató partján legyünk, hátha éppen akkor jön meg a bizonyos nagy hal…..
 
Sági Tamás
S-Carp Product

RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA INFORMÁCIÓK KIEMELT PARTNEREINK VIDEÓK LETÖLTÉSEK Cookie