RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA VIDEÓK LETÖLTÉSEK
 
 

Dupla túra Szeliden

 
A tél folyamán rengeteget gondolkodtam azon, hogy az idei évben mely vizekre szervezzem horgászataimat. A nyári hónapok céljai már megvoltak, de azok bányatavak és szerettem volna egy kora tavaszi helyszínt is találni, ahol a még éppen csak melegedő vízben is eredményes lehetek. Mindenképpen olyan tavat szerettem volna, ami nem a felkapott magántavak közé tartozik. Emellett fontos volt számomra, hogy a kora és mérete alapján feltételezhetően rejtsen nagy pontyokat. Miután az a megtiszteltetés ért, hogy az S-Carp csapat tagja lehetek, még inkább úgy éreztem, hogy egy igazán kihívásokban gazdag vízre kell szerveznem a tavaszi horgászataimat!
 
Sok agyalás után ugrott be a Szelidi tó, mely Magyarország 5. legnagyobb természetes tava és a lakhelyemtől nincs is nagyon távol, viszont még soha nem horgásztam ott. Kevés, mondhatni egy ismerősöm sem ismerte a vizet, ezért a kezdeti információgyűjtés elég nehezen ment. Az internet segítségével rábukkantam egy nagyon segítőkész horgászra, akitől azért pár hasznos információt sikerült begyűjteni. Az első túra időpontja március végére esett és három naposra terveztük. Erre a túrára Milán barátom kísért el, aki szintén nem retten el a kihívásoktól. Tudta Ő is, de azért felhívtam rá a figyelmét, hogy vastagon benne van a túrában a nullázás lehetősége is. Ez nem egy nagy halakkal agyontelepített tó. A maga 5 km-es hosszával és a közel 80 hektáros területével komoly próba elé állítja a horgászokat. Sajnos ez a tavasz sem akart időben beköszönni, emiatt a márciusi túránkon még nagyon hideg volt a víz, amit a horgászat ideje alatt szinte folyamatosan fújó szél és az éjszakai kemény mínuszok még tovább hűtöttek. Sajnos bekövetkezett, amitől tartottunk, a 3 napot sikerült megúsznunk egyetlen kapás nélkül! Némi csalódottság természetesen volt bennünk, de tudtuk, hogy ez nem csak rajtunk múlott. Az időjárás kibabrált velünk. Engem viszont nem hagyott nyugodni a dolog, és már akkor eldöntöttem, hogy áprilisban újra megpróbálok pontyot fogni ezen a vízen. Sokan próbáltak ettől a szándékomtól eltántorítani és bevallom őszintén, néha az én fejemben is megfordult, hogy talán egy kicsivel könnyebb célpontot kellene választanom, ha halat is szeretnék fogni. A második túrának unokaöcsémmel, Zsoltival vágtam neki.
 

Az addigi információimra alapozva erre a túrára a Worm Force bojli 18 mm-es fagyasztott verzióját vittem magammal. Mindenképpen olyan csalit szerettem volna használni, ami szinte a végletekig hasonlít a pontyok természetes táplálékára, mely ezen a vízen többnyire szúnyoglárva. Vittem még magammal kb. 12 kg főzött mag mixet, melyet chilivel, édesítővel és sóval készítettem el. Törekedtem rá, hogy eltérjen a legtöbb horgász által etetésre használt kukoricától. Az etetésre valót még némi halibut pellettel egészítettem ki. A bojlik felét, miután kivettem a fagyasztóból folyékony szúnyoglárva kivonattal (Liquid Bloodworm Extract) öntöttem le, ezzel is vonzóbbá téve azt. Ez volt az első horgászatom a Worm Force bojlival, de már a zacskó felbontása után lenyűgözött. Tudtam, a csalin nem fog múlni.
 
Szombati napon délelőtt érkeztünk meg a tó partjára. Gyors napijegy váltás után foglaltuk el az egyik komfortos kis parti állást, amiből nem sok található a tó körül. A tó magas vízállásának köszönhetően a csónak és botok elhelyezése kissé nehézkes volt, de mindennek megtaláltuk a helyét. A gyors kipakolás után első dolgom volt a bóják elhelyezése és az etetés. Mivel csak 72 órám volt a horgászatra, minél hamarabb szerettem volna az alapozó etetést elvégezni, ami egyébként nem tartozik a bevett szokásaim közé, de egy ekkora vízterületen szerintem kihagyhatatlan. Előre elterveztem mindent, egy bóját a túlparti nádfal elé tettem, egy kis öböl elé, a másikat kb 20 méterre, jobbra és a nádfaltól kb 10 méterre. A két bója közötti sávot etettem meg. Kezdésnek 5 kg mag mixet, kb. fél kg halibut pelletet és kb. háromnegyed kg. bojlit szórtam a bóják közé, ezzel egy ferde sávot lefedve. Az egyik bója 2,5 m-es, míg a másik 3 m-es vízben volt elhelyezve, a meder egyenletesen iszapos volt. Ez a mennyiség egy ekkora tavon szerintem kevés, de mivel a halállomány méretével nem voltam tisztában, inkább a kevesebb mellett döntöttem. Az etetés elvégzése után a botok felszerelése és fel csalizása következett. A baloldali botomra, ami a sekélyebb részre került egy szem 18 mm-es Worm Force és egy 14-es Extra Fruit pop up került hóemberként. A másik botra dupla süllyedő, ugyan abból a bojliból és természetesen etetésre is ezt használtam.
 

Az első napon és éjszakán nem történt semmi, leszámítva persze az esti csali frissítést és etetést. A nappali meleg időjárásnak köszönhetően a halak kint mozogtak a nádban, a 80 cm-es vízben. Második nap, a bal oldali botommal megpróbáltam behorgászni a nádba, hogy megtudjam, milyen halak mozognak ott, de onnan sem sikerült kapást elérni. Véleményem szerint csak kisebb pontyok voltak, ezért délután már mindkét botom az etetésen várta a halakat.  Természetesen a két bója közötti sávot továbbra is etettem, ügyelve arra, hogy biztosan legyen mindig valami a halaknak. Attól, hogy még kapásom nem volt, nem tudhattam, hogy mennyi hal fordult meg az etetésen. Az első kapásra a második hajnalig kellett várni. Egy 5 kg alatti ponty vette fel a hóemberrel csalizott horgot. A kapás mindössze egyetlen csippanásból állt, annak ellenére, hogy a kapásjelző a legérzékenyebbre volt állítva. Nem volt nagy, de legalább már reménykedhettem benne, hogy látogatják a halak az etetésemet és nem áll halomban a fenéken a beszórt csali. Kapás után kicsit vártam, majd mindkét botot újrahúztam és megint beetettem egy kisebb mennyiséget. A nap megint csendesen telt. Élveztük a kellemes időjárást és a természet közelségét. Délután 5 óra magasságában megismétlődött a hajnali jelenet. Egyetlen csippanásos kapás után egy 5 kg alatti tövest szákolhattam. Mivel erős déli szél fújt és az esti etetéshez is korán volt még, úgy döntöttem várok az újrahúzással. Nem szerettem volna az etetést zavarni, hátha a másik botomra is megérkezik a kapás. Készítettem néhány stick-mix rudacskát és összekészítettem az etetésre valót. A szárító hálóban lévő bojlikat még délután egy vödörbe tettem és lelocsoltam a maradék szúnyoglárva kivonattal és némi tóvízzel, ezzel is kicsit gyorsítani szerettem volna a bojik csalogató hatását. Mivel még volt majd két órám a tervezett etetésig főztem egy kávét és felhívtam a feleségemet, kicsit beszélgettünk és elújságoltam neki, hogy sikerült megint fognom egy kisebb halat. Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb horgász azonnal húzta volna vissza a botot, de én már többször cselekedtem így. A kisebb halakat lehet, hogy nem riasztottam volna el, de az esetlegesen a közelben lévő óvatos öreg pontyokat biztosan. Kb. a kapás után egy órával a jobb oldali botomon füstölős kapás jelentkezett. Amiről minden horgász álmodik, csak úgy rohant a hal a szerelékkel. A botot felemelve éreztem, hogy ez már jó hal és ezt jeleztem is unokaöcsémnek.  Ekkor elkövettem egy súlyos hibát, csónakba szálltam, hogy abból folytassam a fárasztást. Esélyt adtam a halnak, hogy elérje a nádfalat és ő élt is ezzel. Mire a zsinóromat kiszabadítottam kiegyenesítette a horgomat és meglépett.
 
 
Nagyon szomorú voltam, vagy inkább mérges saját magamra. 5 lehorgászott nap után az első jó hal volt és elhibáztam. Az izgalomtól remegő kezekkel újracsaliztam és behúztam mindkét botomat. Ekkor már kizárólag bojlit etettem, viszonylag koncentráltan a horog köré. Bíztam az éjszakában, de nagyon féltem, hogy nem lesz több lehetőségem. Két cent pálinkával próbáltam kicsit enyhíteni a dühömet. Fel, s alá járkáltam a horgászhelyemen. Lementem a botokhoz, majd fel a sátorhoz. Nem tudtam lenyugodni. Éppen a botokat vizslattam, amikor a bal oldali boton ismét egy egyetlen csippanós kapás jelentkezett. Gondoltam, megint egy kicsi és felvettem a hallal a kontaktust. Könnyen jött felém, egészen kb a tó feléig, amikor nagyon eloldalazott. Csónakkal mentem utána, de ekkor még mindig nem gondoltam jó halra. Mikor közel értem, akkor kezdett el igazából védekezni. Jó pár perc eltelt, mire először megláttam, akkor 8-10 kg körülire tippeltem. Aztán még eltelt legalább 10 perc mire meg tudtam meríteni. Nagyon örültem és akkor már biztos voltam benne, hogy 10 kg felett lesz. A mérleg 11,16 kg-ot mutatott.  Ez a hal, már azt a méretet képviselte, mellyel elégedett lettem volna a túra előtt. A szereléket visszavittem, és ismét csak bojlit szórtam, kb 2 marékkal koncentráltan az 1-2 négyzetméteres területre.
 
 
Mire kiértem a partra teljesen besötétedett. Kicsit üldögéltem még a sátor előtt, aztán viszonylag korán, tíz óra felé lefeküdtem. Nem sokat aludtam, mert éjfélkor újabb kapásom volt. Egy 7 kg körüli pontyot sikerült fognom a dupla süllyedő csalival. Természetesen visszavittem ismét a szereléket, ugyan azzal a taktikával, mint előtte. Ekkor már egyértelművé vált számomra, hogy a halak előszeretettel fogyasztják a bojlit. „Beérett az etetés”! Újrahúzás után visszafeküdtem, de már nagyon nehezen tudtam elaludni. Örültem is a halaknak, de bennem volt az elveszített hal. Hajnalban ismét egy vehemens kapásra ébredtem. Amíg a bothoz értem folyamatosan húzta a hal a zsinórt. A bot kézbevétele után nem éreztem komolyabb ellenállást. Könnyedén tudtam a nádfaltól elfordítani és jött felém szépen. Mivel folyamatosan oldalazott jobbra, kénytelen voltam csónakból folytatni a fárasztást. Hamar fölé értem, de még ekkor sem éreztem komolyabb ellenállást. Az 1 méteres leadcore-om kint volt a vízből. Gondoltam, kicsi, mert a nagyobbak a fenék közelében szoktak maradni. Aztán hirtelen lehúzta a botspiccet a víz alá és megkezdődött az igazi fárasztás. Forgott a csónak, kattogott a fék, hatalmas élmény volt a tükör sima vízen. Éreztem, hogy visszakaptam valamit a sorstól az elveszített hal után. Pár perc után buborékokat láttam feljönni, ezt eddig csak nagy pontyok fárasztásakor tapasztaltam. A közelben volt egy régi stég, amit párszor megcélzott, de mindig sikerült megállítani a kirohanását és a csónakkal igyekeztem minél messzebb tartani a parti sávtól ellenfelemet. Első próbálkozásra kifordult a merítőből, de második próbálkozásra sikeresen megszákoltam. Amikor belenéztem a merítőbe hatalmas elégedettséget éreztem. Ezekért a halakért érdemes pontyhorgásznak lenni. Kivittem a partra és gyorsan lemértük. A pontos súlya 15,74 kg volt. Hatalmas volt az örömöm. Készítettünk pár fényképet és természetesen visszaengedtem csodálatos otthonába. Biztosan nem először járt az etetésemen, mert a mérőzsákba Worm Force bojlit véltem felfedezni. Fogtam már nagyobb és talán szebb pontyot is életemben, de ezt a halat az eddigi legnehezebb vízből sikerült horogra csalnom.
 
 
Ami külön örömmel töltött el, az, hogy a taktikám 100%-ban működött. Megérte a sok agyalás és a várakozás. Hozzá tartozik a történethez, hogy minden körülmény ideális volt. Egy folyamatos felmelegedés végén, az érkező hidegfront előtt sikerült a kapásokat elérni. Reggel nekiláttunk a pakolásnak, miközben még sikerült egy kisebb pontyot fognom. Összesen 7 kapásom volt, melyből 6 halat tudtam megszákolni és mindegyik az utolsó 26 órában. Összesen 3 kg bojlit, 1 kg pelletet, és kb 12 kg mag mixet használtam el. A horogra általában akasztottam egy kis stick-mix hurkát, mely krusha-val összetört bojliból, 11 mm-es Marine halibut pelletből és folyékony szúnyoglárva kivonatból készült.
 
Érdekesség, hogy a bal oldali botomra kizárólag egyetlen csippanással, még a jobb oldalira folyamatos húzós kapásokkal jelentkeztek a halak, erre semmilyen magyarázatot nem találtam. A bóják körül a 3. napra eltűnt az iszap. Az ólmot leengedés után ragadósan tudtam csak kiemelni az első két nap, míg az utolsó nap szinte ellenállás nélkül ment.
 
Sokan biztos mosolyognak, mert valakinek egy ekkora hal nem számít nagynak és vannak tavak, ahol naponta tízesével lehet az ekkora, vagy ennél nagyobb pontyokat is szákba terelni. Számomra az igazi pontyhorgászat nem az állandó kapásokról és fárasztásokról, és nem is csak a 20 kg feletti halakról szól! Mindig az adott tó nehézséginek és jellegének a függvénye, hogy valójában mennyit is ér, jelent számunkra a szákba terelt ponty.
 
Szüsz Ádám
S-Carp Product Team
 
RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA INFORMÁCIÓK KIEMELT PARTNEREINK VIDEÓK LETÖLTÉSEK Cookie