RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA VIDEÓK LETÖLTÉSEK
 
 

A Mohr II árnyékában

 
Mielőtt elkezdeném ezt a beszámolót, szeretném előrevetíteni, hogy ez az írás nem az etetésre fél óra alatt beálló 20+ -os pontyokról és nem is a három nap alatt fogott 450 kg-os fogásokról szól majd, amelyet kis túlzással is csak egy másfél méteres tóból fogtak. Ahol a pontyok sajnos csak keresik azt, azokat a számukra megfelelő élettereket, amit azokban a tavakban soha nem fognak megtalálni…. Nem, ez nem az a történet és nem is az a víz! Itt van minden, amire szüksége van a pontynak, hogy azok jól érezzék magukat és nekünk, horgászoknak, ezáltal kellő motivációt és örömet adjanak! Rengeteg táplálék, oxigén dús kristály tiszta mély víz és hatalmas terület, amíg csak a szem ellát.
 
          
Az idei évtől - három tőzeg tavi látogatáson kívül - minden időmet hazánk majd 400 hektáros gyöngyszemére a Gyékényesi kavicsbánya tavakra áldozom. Indíttatásom apropója a kedvező gazdasági érdekeken túl a hatalmas kihívás és a tó páratlan szépsége volt.   Januárban, a tagság kiváltása után csónakba ültem és körbe jártam a tavat, és már akkor megfogott a víz tisztasága mélysége, valamint a mérete. Olyan volt az aljzat, mint a hullámvasút: rengeteg lehetőség az átlagosan 10-12 méter mély vízben, de érdekesség képpen elmondom, hogy a tó dél-keleti sarka 22-24 m mély!  Éreztem, hogy ez az a víz, ami hiányzott az életemből. Alaposan fel akartam készülni az idény kezdetre, ami itt április végére tehető, mivel a hatalmas víztömeg nehezen melegszik 10-12 Celsius fokra. Igyekeztem beszerezni mindent, ami szükséges a kagylóktól és sajnos mostanra, már a törpeharcsáktól is hemzsegő víz meghódításához. Még bojlit is készítettem Gyula barátommal, választásom - Tomi és Peti tanácsára - a Mussel & Spirulina és a Special Birdfood base mixekre esett. A mixekhez mindössze két folyékony attraktort, lazac olajat és tojást tettünk, így amolyan aroma nélküli natúr bojlit kaptunk, melyet aztán pároltunk szárítottunk és fagyasztottunk.
 

Zöldfülűként mondhatom, hogy a mixek nagyon könnyen dolgozhatóak, formálhatóak és persze remekül is működnek. Ez idáig hét db 3-4 éjszakás túrát mondhatok magaménak. Igyekeztem mindig máshova ülni pontosan azért, hogy minél jobban megismerjem a helyek előtt elterülő aljzatot. Mivel nekem a tó északi részén valamint a szigeten van lehetőségem horgászni, igyekeztem ezeket a területeket a lehető legalaposabban megismerni.  Érdekes, tanulságos napokat töltöttem el, hisz minden túra más és más volt, köszönhetően az egyre melegedő víznek és a különböző helyek jellegzetességeinek. Sokat beszélgettem helyi specialistákkal, és próbáltam kiszűrni a számomra fontos infókat. Az ívás idejéig, mely június első két hetében történt, megőrjítettek a telepített pontyok. Tehettem én bármilyen mélyre, bármilyen előkével, lebegve vagy fekve, kis csalit vagy nagy csalit, úgy húzták mintha kötelező lett volna. Ebben az időszakban az ananász pop-up verhetetlen volt. Érdekes volt például, hogy a nagy sziget lábánál horgászva a 4-5 méterre letett csalit tisztán lehetett látni. Aztán szép lassan el kezdett működni a fekvő csali próbáltam magam által készített különböző stick-mixekkel, és pasztákkal csalogatóbbá tenni a csalit. Itt már egy-egy szebb példánnyal is találkoztam.


Július elejét írtunk, mikor a tó É-K-i öbléhez értem ahol a mai napig is folyik a termelés, és a kotró becsületes neve: Mohr II. Ez a rész nagyon meg tetszett már az elején. Szerda este érkeztem a helyre, ijesztő és egyben hívogató volt a hatalmas monstrum látványa. A lábainál állandó hal fordulások hívták fel a figyelmem. Alig vártam, hogy gyorsan felépítsem sátraimat, majd vízre szálljak és helyet keressek a felszereléseimnek. Éjjel fél 12-re végeztem, három helyet jelöltem meg a H bójáimmal melyek 14-17 méterről jöttek fel 8-9 méterre.
 
 
Úgy gondoltam, hogy a 10 méteres mélység környékén próbálkozok, amit megjelöltem az előtét zsinóromon, ún. marker gumival. Csalinak egy szem fekvő 18-as Creamy Fruit & Liver, valamint G.L.M. &  Anchovy bojli került, két marék félbe tört bojlival, valamint egy lapát mag mixel, amely tigrismogyoróból, csicseriborsóból és juharmagból állt. Ezt, szokásomhoz híven édes-csípősre készítettem. Mindössze 2 óra múlva az édes golyóra jött egy 3,20-as tükrös.  Az újra csalizásnál most egy szem 24mm-es bojlival csaliztam. Egy óra múlva újabb két pittyes kapás. Éjjel 3 óra múlt, tükör sima víz, sehol egy lélek a környéken. Mire oda értem a 320-ra letett szerelékhez, a hal már rátekerte magát a bójámra. Lassan óvatosan el kezdtem pumpálni éreztem, hogy ez nem az eddigiek közül való. Hosszú, idegtépő fárasztás után láttam meg egy gyönyörű tőponty testet, aztán miután sikeresen megszákoltam izgatottan siettem vele a partra. A mérleg 11,90 kg-ot mutatott. Biztonságot jelentő mély vízbe helyeztem a pontyzsákba lévő halamat majd a székembe rogytam és élveztem a pillanatot. Nos, ez a négy nap valóban azt adta, amire már oly régen vártam. 16 kapásból 12-őt sikerült megfognom és ebből 4 db volt 10 és 12 kg közötti hal. Sajnos maga a parti rész egy katasztrófa, hisz egy árva fa nélkül voltam a 35 Celsius fokban, de megérte!
 

Érdekes volt, hogy az eddigi 80-20%-os édes bojlis fölény kiegyenlítődött majd fele-fele arányra. A kagylós bojlinak olyan törést találtam, ahonnan egyszer tapogatás közben egy kagylóval vastagon borított követ vettem fel. Ez a bot 400 méterre volt, de a jobb halak innen is úgy húzták a zsinórt, mint a gyors vonat. Az itteni halak elementáris erőben vannak, nagyon nagy élmény egy fárasztás nappal, amikor már 4-5 méterre a felszín alatt láthatjuk őket. A tükörpontyok kicsi fejűek nagy kerek testtel rendelkeznek.
 
  
Többször megtörtént például az eddigi horgászatok alatt, hogy a fárasztott hal mellett megjelent egy másik ponty is. Tehát ismét bebizonyosodott az, amit már sokszor hallottunk: nagyon fontos a halak táplálkozási helyének a megkeresése. Ha ott kínáljuk fel a kevés, de annál jobb minőségű csalinkat, csak idő kérdése a kapás. Már pedig az S-Carp Product termékek nekem itt ismét bizonyították kifogástalan minőségüket.                              
 
                       
Elsőre ennyit szerettem volna megosztani a kedves olvasókkal és bízom benne, hogy az év végi két, várhatóan egyhetes túrám után, amikor is az igazi pontyhorgászat ideje lesz, hasonlóan szép halakkal örvendeztet meg ez a hatalmas tó. Ezek a halak nekem sokkal többet értek, érnek bármelyik tóból kifogottnál. Novemberben már nem lesz annyi táplálék a vízben és várhatóan eltűnnek a vödör számra etető kukoricások is… Remélem, és nagyon bízok benne, hogy ekkor sikerül majd egy igazán szép példányt is a matracomra fektetni, mert ez az a víz ahol nem tudhatjuk soha, hogy mit hoz a következő nap, vagy éjszaka....

Putz Gyula                                                            

RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA INFORMÁCIÓK KIEMELT PARTNEREINK VIDEÓK LETÖLTÉSEK Cookie