Facebook
 
RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA VIDEÓK LETÖLTÉSEK

A Chod rig egyik legfogósabb verziója

         A Chod rig egyik legfogósabb verziója

Már jó néhány leírás látott napvilágot magáról a Chod szerelékről, melyekhez – pár gondolat erejéig – szeretném hozzátenni a saját tapasztalataimat, bemutatni az elkészítését és elmagyarázni a funkcióját, illetve néhány – szerintem lényeges – dologra felhívni a figyelmét azoknak a pontyhorgászoknak, akik még nem ismerik, de szeretnék a közeljövőben alkalmazni, ezt a minden túlzás nélkül nagyon eredményes összeállítást.
 
A cikk megírásában nagy szerepet játszott, hogy – amint látom – jó néhány végszerelék mellett, a Chod sem mondható közkedveltnek és elterjedtnek a hazai horgászok között, míg az angol pontyozók körében jelenleg ez az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő szerelék. Márpedig, ha a pontyhorgászat őshazájában valami népszerű, azt nem árt jobban szemügyre vennie kis hazánk horgászainak is.
 


Mikor és hol érdemes alkalmazni?

 
Ezt a módszert egy szem pop-up bojlival érdemes leginkább használni, a fekvő csalikhoz a most bemutatásra kerülő szerelék – véleményem szerint – nem a legalkalmasabb. Nekem kiváltképp tavasszal, nyár elején, valamint késő ősszel hozott sikereket, főleg a nagyon gyenge, kapástalan időszakokban, de a tisztavizű, törésekkel és kagylópadokkal, esetleg hínárfoltokkal tarkított bányatavakon is szinte bármikor érdemes alkalmazni, az év minden szakában. Használható olyan partszéli, vagy akár nádasokkal tarkított csendes és sekély öblökben, ahova a pontyok tavasszal, mondhatni a legelső napsugarak hatására hosszabb-rövidebb időre kihúzódnak. Az ilyen területek és környékük szintén telis tele vannak a víz alá került és elrothadt nádszálakkal, falevelekkel stb., ahol egy sima fekvő szerelék könnyen eltűnhet a pontyok szeme elől. Továbbá, ha fekvő csalival horgászunk, fennállhat a veszélye annak is, hogy amikor a ponty felszippantaná azt, egy víz alatti növénytörmelék kerül a horog hegyéhez, és épp ez gátolja meg a jó akadást. Nagyon hasznos lehet például azokon a tőzegtavakon is, ahol a meder nagy részben iszapos, vagy a tőzegtől törmelékes.
 

Törmelékes, leveles mederfenéken sem tűnik el a csalink a pontyok szeme elől, ha azt Chod módszerrel kínáljuk fel!

A kavicsbányatavakon többször kóborolnak a pontyok a partszéli, viszonylag sekélyebb vizekbe, mint azt sokan gondolnák. Ekkor szintén nagyon hasznos lehet, csakúgy, mint tavasszal, amikor még csak pár centis az újonnan hajtó hínár, hiszen az ehhez hasonló területeken előszeretettel keresik a halak az első apró táplálékokat. Ilyen körülmények között használva a Chodot nem kell azon aggódnunk, hogy a felcsalizott szerelékünk esetlegesen nem a megfelelő pozícióban várja az arra járó pontyokat, vagy éppenséggel besüllyed a rövid hínárszálak közé. Nyáron a bányavizek napsütötte déli fekvésű töréseire – melyeken jóval nagyobb számban telepszenek meg a vándorkagylók – szintén könnyedén és pontosan tudjuk ráfektetni ezt a szereléket. Az a ponty pedig, amelyik egy kagylótelep közepéből pár centire kiálló, feltűnő színű, lebegő csalit figyelmen kívül hagy, mondhatni, „komplett idióta”. A Chod hasonlóan funkciónál a sima iszapos mederfenéken is, ha pl. egy főtt kendermag és apró pellet szőnyeg közepébe helyezzük el. Volt szerencsém megfigyelni, hogy a sokszor óvatos, vagy finnyás pontyok előbb a mellúszójukkal felkeverik az etetésen lévő apró magokat és pellet darabokat, és csak a szinte súlytalanul lebegő táplálékszemeket szedegetik össze – pár centire a fenék felett. Nos, garantálom, hogy ilyenkor is nagyon eredményes tud lenni ez a szerelék.

A horogelőkéről

Elég sokat kísérleteztem a különböző előketípusokkal, ezek magasságának és alakjának a beállításával. Mindenképpen merev, flourocarbon előkét kell alkalmaznunk, hogy az minden körülmény között ún. „skorpió farokként” álljon. Az ilyen íves formájú előke nagyon sokszor és jól ül a hal alsó szájába, és általában középre akad a horog. Nekem legjobban a Mouth Trap 20 lb vastagságú – speciálisan ilyen célra kifejlesztett – zsinór vált be. A rendkívüli keménysége miatt kissé nehézkes dolgozni vele, de ez adja meg a szerelék fogósságának az egyik kulcsát. Két ujjunk között néhányszor áthúzva a merev előkét, könnyen megadhatjuk neki azt a félkörös ívet, ami miatt 10 kapásból 9-szer biztosan akad! Ezért is szükséges a Stiff rigekhez (merev előkékhez) az ilyen vastagság, mert ez jobban megtartja az íves formát. A „skorpió farokként” beállított előkével dupla annyi kapásom volt, mint amikor csak egyenes előkeszáron kínáltam fel a lebegő bojlimat. (Valószínű, hogy az íves formájú merev horogelőkét szinte képtelen kifújni a ponty, ezért lényeges, hogy annak mindig megfelelő íve legyen) A hossza számomra 4-6,5 cm között bizonyult a legmegfelelőbbnek. A kis „D” fülbe kell egy apró kis fémkarika, (Rig Rings Médium) amihez majd rögzítjük a lebegő csalinkat.
 
Bújtassuk át a merev fluororcabon zsinórt a horog szemén... ...majd hajtsunk a zsinórral 4-5 menetet a horogszárra...  ...ezután bujtassuk vissza a horogszembe zsinórt. 

Egy picit nedvesítsük meg a kötést és húzzuk szorosra.

Fűzzük fel a pici fémkarikát a rövid zsinórszárra és bujtassuk vissza a horogszembe.
A pici "D" fül elkészülte után, vágjuk le a zsinórvéget és öngyújtó lángjával lapítsuk el, hogy ne tudjon visszacsúszni a fülecske.
Most bújtassuk a zsinórt a forgónk kisebbik szemébe...
...majd hajtsuk rá a horogelőkére 3-szor.
Ezután bújtassuk vissza a zsinórvéget a menetek alatt keletkezett fülön...

....majd nedvesítsük meg a csomót és húzzuk szorosra.

Vágjuk le a felesleges zsinórt, majd öngyújtó lángjával melegítsük meg és lapítsuk el a zsinór végét.
Két ujjunk között adjunk egy szép ívet az előkénknek és készen is van az 5-6 cm hosszú Chood előkénk. 

Horogról, forgóról, csalirögzítésről
 
Horog
Ehhez és a hasonló elv alapján működő szerelékhez több gyártó is készít horgot. Ezeket nagyon könnyen felismerhetjük arról, hogy a végükön lévő fülecske nem a hegy fele hajlik –mint általában a pontyozó horgok többségénél – hanem épp ellenkezőleg, kifelé. A „Choddy” vagy „Chod” felirattal ellátott horogtípusokkal biztosan nem tévesztünk. A kisebb, 15 mm-es lebegő bojlikhoz elegendő a 6-os, de a 18 mm-es pop-up bojlikhoz is legtöbbször 6-ost vagy 4-est alkalmazok (ennél nagyobb horgot az ilyen méretű csalik esetén nem tartok szükségesnek). A lényeg, hogy rendkívül hegyes legyen a horgunk és ezt mindig ellenőrizzük is. Ha valamiért tompábbnak érezzük a kelleténél, ne legyünk restek újat kötni.

Forgó
A forgóból érdemes a lehető legkisebbet választani, a 10-11-es méret teljesen megfelel. Elvárás, hogy ez is jó minőségű legyen, és az egyik szemben egy nagyobb karika legyen beleépítve, (Flexi-rig Swivel) ami az ólombetétes zsinórón fog csúszkálni.
 
 

Csalirögzítés

Tudom, sokan szeretik egyszerű és gyors megoldásokkal, pl. szilikon gyűrűvel rögzíteni a csalikat, mégis a csalizóselyem használatára bíztatok mindenkit. A viszonylag hamar elsajátítható szorítókötéssel rendkívül stabilan rögzíthetjük a kis fémkarikába a lebegő csalinkat, úgy, hogy nem kell kifúrnunk azt.
 
A csalizó selyemmel rendkívül stabilan lehet rögzíteni a lebegő bojlit. Bújtassunk a pici fémkarikába egy kb. 15cm hosszú selymet Hajtsuk előbb egymásra a selymet, így képezve egy nagyobb fület.... ...majd a selyem egyik végét hajtsuk rá még egyszer a fülre
A két fül találkozásásnál 3-4 szer fűzzük át az egyik zsinórvéget Óvatosan húzzuk össze a kötésünket, majd a... ...keletkezett fülbe illeszük bele a lebegő bojlinkat A felesleges zsinórt vágjuk le, majd öngyújtó lángjánál olvasszuk meg és lapítsuk el
 
Egy pici plusz a fogóssághoz...

Egy apró kis trükköt hadd áruljak el, ami szintén nagyon jól alkalmazható ennél a szereléknél: nagyon sokszor sikerült úgy kapást elérnem, hogy – függetlenül a pop-up bojli alap illatától – a bojlira max. egy-két csepp esszenciális olajt cseppentettem. Míg a hűvösebb vizekben a Black Pepper olajjal kezelt lebegő bojli, addig a melegebb vízhőmérsékleten az N-Butyric Acid-es pop-up bojlival fogtam nagyon szép halakat a legkapástalanabb időszakban is. Valószínűnek tartom, hogy a „kezelt” pop-up bojli tömény és tiszta illata, valamint a feltűnő színe néhány centiméterrel a talaj felett lebegtetve egy olyan vonzerőt gyakorol a pontyokra, hogy ha másért nem, a kíváncsiság miatt felszippantják a csalinkat. A merev és jól beállított Chod rig horogelőkét pedig aztán már szinte képtelen kifújni a hal.

 
Súlyos dolgok...

Az ólom

Az ólmokkal a következőre jutottam: bármilyen furcsán is hangzik, a 70-90 g-os ólmok már maximálisan megfelelnek. Soha nem vesztettem el halat, amikor ekkora ólmokkal horgásztam. Teljesen felesleges ennél a szereléknél a 120-140 grammos, vagy még nagyobb súlyok alkalmazása. Ha megfelelően hegyes a horgunk, biztosan jól akad ekkora nehezékek használatakor is! Amit nagyon fontosnak tartok viszont, az a kocka forma. Ez a típusú ólom – köszönhetően alakjának – tapad a legjobban a mederfenékhez. A forgót általában fogóval levágom róla, és egy Kwik Links (gyors kapoccsal) rögzítem a leadcore-hoz. Nem gurul, vagy fordul semerre, és a törések oldalain is fixen megállítható. Egyszóval a legjobb akadásokat ezzel az idommal érhetjük el.



Az ólom rögzítése lépésről lépésre

Az ólomról általában levágom egy fogó segítségével a forgót... ...majd az ólombetétes zsinórom fülébe bele hurkolok egy gyors kapcsot...  ....amibe aztán egyszerűen csak beleakasztom az ólom fülét. 

Leadcore és a gumi ütközők

Ahogy angol elnevezése is utal rá, a leadcore egy erős, ólombetétes zsinór. A Chodhoz a szokottnál kissé hosszabbat is használhatunk, mert nagyon fontos, hogy teljesen el kell feküdnie akár egy törés oldalában, akár egy iszapos fenéken az egész szereléknek, hogy ne zavarja meg a csalink környékén keresgélő vagy úszkáló pontyokat. Egy méter a minimum, de ennél csak hosszabbat alkalmazok, ha az adott víz úgy kívánja. A leadcore-ra két gumiütközőt kell elhelyeznünk. Alulra előbb jön egy masszívabb és nagyobb, amit egy vagy akár dupla szilikon csőre kell felhúznunk. Próbáljunk meg olyan erősebb falú csövet keresni, amit nehézkesen, de – egy fűzőtű segítségével – még fel tudunk a leadcorra húzni. Ha ez kellően szorul rajta, akkor az előke nem, vagy csak nehezen csúszik le az ólomhoz, ami így a fárasztáskor általában a hal feje alatt leng összevissza, tehát nem ütközik annak neki. Az alsó gumiütközőt a súlytól legalább 40-45 cm-re szoktam elhelyezni, így még az ólom sem lesz gyanús a halaknak. A felső gumiütközőnek kisebbet és puhábbat válasszunk, és épp elegendő csak annyira rögzíteni, hogy az önakasztás – ha a hal arra indul el – bekövetkezzen. A másik nagyon fontos dolog, amiért kisebb és jobban csúszó ütközőt kell felülre tenni, az a következő: ha a hal valami okból kifolyólag akadóba menekül, akkor felfele le tudja húzni magát a szerelékről, azaz csak a rövid előke és horog marad egy ideig a szájában. Ezért is lényeges, hogy a leadcore-t és a főzsinórt a lehető legsimábban kell összekötnünk – nem szabad forgókapcsot (vagy bármilyen akadályozó kapcsot) beiktatni –, hogy az esetleges szakítás során a hal meg tudjon szabadulni az ólomtól és a nehezített zsinórtól!
 
A fűzőtűre húzzuk fel a keményebb szilikon csövet majd nyomjuk rá a szorosan illesz- kedő alsó, nagyobb gumiütközőt. Ezek elé húzzunk egy kissé puhább szilikon csövet
Most nedvesítsük be a Leadcore zsinórt és húzzuk rá lassan, óvatosan a szorosan illeszkedő szilikon csöveket.
 
Húzzuk rá az ólombetétes zsinórra a megkötött előkénket.
Fűzzük fel a kisebbik és kevésbé szoruló felső gumiütközőt előbb a fűzőtűre....
...majd a megnedvesített ólombetétes zsinórra.
A két gumiütköző között hagyjunk pár cm helyet, hogy a csalizott előkénk majd természetesebben mozoghasson.
 
A két gumigyöngy között 8-10 cm helyet hagyhatunk, ez a táv valamelyest ad a csalinak egy szabadabb és természetesebb mozgást akkor, ha a pontyok az úszójuk mozgatásával kisebb áramlatokat keltenek a pop-up bojli körül.
 
Ólompaszta
 
Az ólompaszta használatakor arra figyeljünk, hogy úgy gyúrjuk rá a kis forgónk felső részére, hogy a csali 360 fokos forgását ne akadályozza meg. Mivel az ólombetétes zsinór- nak és forgónknak is van súlya, ezért kisebb adag ólompaszta is elegendő ahhoz, hogy a csali ne húzza fel a talajról a leadcore-t. Én mindig párszor körbetekerem, kimozgatom a forgómat, hogy az ólompaszta biztosan ne akadályozza meg az előke körbefordulását, mozgását.
 

                           Nagyon fontos, hogy NE feszítsd!
 
Akár az égnek állítjuk, akár a talajjal párhuza- mosan rakjuk le a botokat, nagyon fontos, hogy NE feszítsük meg a zsinórt! Hagyjuk a swingere- ket lazán lefelé lógni, a laza főzsinóron. Ha megfeszítjük a zsinórt, a viszonylag hosszú leadcore elemelkedik a talajtól, és ez totálisan lecsökkenti az egész szerelék hatásos működését, fogósságát! Nagyon fontos, hogy a halak ne érzékeljék az ólombetétes zsinór jelenlétét! A kapást leejtett swingereknél és lazára hagyott zsinórnál is nagyon jól fogjuk érezni, csak meg kell szokni ezt a beállítást.
 
Remélem sikerült a Chod szerelék bemutatásával felkeltenem azoknak a pontyhorgászoknak az érdeklődését, akik szeretnének eggyel több fogós szerelékkel a tarsolyukban túljárni az óvatos és kapitális halak eszén.....
 



Sági Tamás
S-Carp Product
RÓLUNK TERMÉKEK BESZÁMOLÓK TIPPEK GALÉRIA INFORMÁCIÓK KIEMELT PARTNEREINK VIDEÓK LETÖLTÉSEK